Az elsőfokú ítélet szerint a vádlott a három gyermekét egyedül nevelő édesapával élt egy házban, de külön lakrészben. A vádlott és az apa gyakran vitatkoztak egymással, a vádlott többször azzal fenyegetőzött, hogy fel fogja gyújtani a házat.

A vádlott az adott nap éjjelén ittasan ment haza, énekelt, kiabált. A sértett édesapa rászólt, hogy ne hangoskodjon, mert felébreszti a gyerekeket. A vádlott sérelmezte a figyelmeztetést, ismét a ház felgyújtásával fenyegette meg a sértettet, majd távozott.

Hajnal egy órakor tért vissza az épülethez, meggyőződött arról, hogy az apa és gyermekei alszanak, majd meggyújtott egy pólót és azt a ház egyik szőnyegére dobta. Miután a szőnyeg és később a ház falai is lángra kaptak a vádlott távozott a helyszínről. A tüzet a házban tartózkodó egyik gyermek vette észre, aki a gomolygó füst miatt felébredt. A gyermek felkeltette édesapját és a testvéreit is, majd a két nagyobb gyermek kimenekült az égő házból.
Az édesapa a másfél éves kislányát próbálta menteni, amikor is a lakásban lévő gázpalack felrobbant. A robbanás és a tűz következtében az édesapa és a kislánya életét vesztette.

A törvényszék a vádlottat aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. A vádlott legkorábban 25 év elteltével szabadulhat feltételesen. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a férfi büntetett előéletű, felfüggesztett büntetés próbaideje alatt, ittas állapotban követte el tettét.

Az ítélet nem jogerős, az ellen a vádlott és védője fellebbezett.

A büntetőper a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.